A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét, előfordulási esélyének valószínűségét, legyen szó akár szellemi, akár fizikai munkavégzésről. Tulajdonképpen kijelenthető, hogy az intézmény minden tevékenysége, folyamata kockázatot hordoz magában.
Legyen szó bármilyen munkakörről, akármilyen beosztásról, minden esetben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek minimálisra csökkentik a figyelmetlenségből, vagy technikai mulasztásból adódó problémákat. Lényege, hogy a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal szakszerű, és törvényileg előírt módon megfelelő legyen. A folyamat végrehajtása során kommunikálnak az összes dolgozóval, vezetővel, vizsgálják és rendszeresen felülvizsgálják a kockázatokat, valamint a kockázatokat befolyásoló meghozott intézkedéseket annak érdekében, hogy a megfelelő munkabiztonsági szint fenntartható legyen.
A kockázatok helyes kezeléséhez érdemes megcélozni olyan alapelveket, amelyek segítségével a kockázatfelmérés és kezelés eredményes lehet, például higiéniai szabályok betartásával. A munkavédelmi kockázatértékelés nem más, mint egy alapos és mindenre kiterjedő áttekintése annak, hogy a vállalkozásunkban, cégünkben mi károsíthatja és veszélyeztetheti a munkaterületen dolgozókat és ezek ellen a veszélyes behatások ellen hogyan védekezhetünk. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz teljes bizonyosságot kell nyerni, hogy a munkaterületen maximális a védelem akár ott tartózkodás, vagy műveletvégzés vonatkozásában.